„A rendkívüli nyereség adóztatása a tagállamok hatáskörébe tartozik, és azok a nemzeti jogszabályok alapján járhatnak el. Természetesen ezeknek az intézkedéseknek összhangban kell állniuk az uniós joggal” – nyilatkozta ma az Európai Bizottság egyik hivatalos forrása a Lusa hírügynökségnek küldött írásbeli válaszában.

Ugyanez a forrás emlékeztetett arra, hogy „a tagállamok most már igénybe vehetik nemzeti adóügyi hatásköreiket a társadalmi méltányossággal kapcsolatos kérdések kezelésére, és ha úgy döntenek, olyan intézkedéseket hozhatnak, mint például a rendkívüli nyereség megadóztatása”, amint azt az intézmény tavaly áprilisban kiadott közleményében is megemlítette.

„A Bizottság tiszteletben tartja a tagállamok döntéseit, segítséget nyújt és bevált gyakorlatokat oszt meg a nemzeti intézkedésekkel kapcsolatban, valamint értékeli azok hatását az egységes piacra” – mondta a szóvivő.

Új kérelem a tagállamoktól

Brüsszel állásfoglalása azt követően született, hogy Portugália és öt másik ország – Ausztria, Németország, Olaszország, Lengyelország és Spanyolország – új kérelemmel fordult az EU-hoz, hogy haladjon előre egy közös mechanizmus kidolgozásában az olajvállalatok rendkívüli nyereségének megadóztatására.

A Tanács jelenlegi ír elnökségéhez intézett levélben – amelyhez a Lusa hírügynökség hozzáférést kapott – a hat pénzügyminiszter azzal érvel, hogy „a magas energiaárak kérdését az rendkívüli nyereségek adóztatására vonatkozó uniós szintű keretrendszer megvitatásával kell kezelni, figyelembe véve a 2022-ben szerzett tapasztalatokat, és ezúttal egy konkrétabb elemzéssel arról, hogy a multinacionális olajvállalatok által külföldön elért nyereséget hogyan lehetne célzottabban bevonni a rendszerbe”.

A levélben a miniszterek – köztük a portugál elnök, Joaquim Miranda Sarmento – azzal érvelnek, hogy a közel-keleti konfliktus továbbra is nyomást gyakorol az energiaárakra, és arra figyelmeztetnek, hogy a hatások túlmutathatnak az üzemanyagokon, érintve más áruk és szolgáltatások árait is, és rontva a megélhetési költségeket.

Ezért „olyan közös európai mechanizmust” szeretnének, „amely képes megvédeni az egységes piacot, ugyanakkor biztosítja a nemzeti helyzetek és az érintett felek sokféleségének figyelembevételét, valamint a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartását” – áll a Lusa által megtekintett levélben.

Következő ülés

Portugália és más országok azt kérik, hogy a kérdést vegyék napirendre az EU pénzügyminisztereinek egy jövőbeli ülésén, például az ír elnökség keretében szeptember 18-án és 19-én Dublinban tervezett informális találkozón.

A levél felvetett egy kérdést, amelyet Portugália más országokkal együtt már idén tavasszal is feltett az Európai Bizottságnak: az energetikai szektorban keletkező rendkívüli nyereség adóztatására vonatkozó közös válaszlépést, a 2022-ben létrehozott szolidaritási hozzájáruláshoz hasonlóan.

Brüsszel azonban akkor úgy vélte, hogy e nyereségek megadóztatása az egyes tagállamok saját döntése, mivel az intézkedés európai szintű elfogadása a szükséges egyhangúság miatt nehézségekbe ütközik.

Mivel nem álltak fenn a feltételek ahhoz, hogy uniós szinten harmonizált megoldást hozzanak létre, a portugál kormány nemzeti intézkedést fogadott el, de továbbra is támogatja az európai szintű válaszlépést.

A kezdeményezés egy olyan időszakban született, amikor a növekvő energiaköltségek hatása a családok vásárlóerejére és a vállalatok költségeire nyomást gyakorol.