A „Hogyan alakítja át a globális utazási szokásokat a Perzsa-öbölbeli konfliktus” című tanulmányban a tanácsadó cég „pozitív jeleket” emel ki az Algarve régióban, ahol a szállodai kihasználtság 5,7 százalékponttal nőtt, Portóban, ahol 3,3 százalékpontos emelkedés volt tapasztalható, valamint az Alentejo régióban, ahol 2,7 százalékpontos növekedés történt 2026 március és április között, az előző év azonos időszakához képest.

A tanulmányban figyelembe vett tényezők között szerepelnek a Németországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban 1 050, 18 és 64 év közötti személy körében végzett felmérések.

A McKinsey szerint a geopolitikai instabilitás arra készteti az utazókat, hogy újragondolják úti céljaikat és útvonalukat, így a kereslet egy része a származási régiójukhoz közelebb eső alternatív piacokra terelődik.

Spanyolországban és Marokkóban is pozitív növekedést regisztráltak a szállodai kihasználtság terén: Tangerben 9,9 százalékpontos, Alicantéban 8 százalékpontos, Agadirban 7,5 százalékpontos, Marbellában pedig 7,1 százalékpontos növekedés volt tapasztalható.

A tanácsadó cég megfontolásai

A tanácsadó cég úgy véli, hogy az utazási kereslet a geopolitikai bizonytalanság ellenére is ellenálló marad, de nagyobb óvatosságot észlel a fogyasztók körében, akik a rugalmasságot helyezik előtérbe, és hajlamosak elhalasztani a foglalásokat, amíg jobb rálátásuk nem lesz az árakra, az útvonalakra és a biztonsági feltételekre.

Egy olasz fogyasztók körében végzett felmérésben a válaszadók 74%-a jelezte, hogy 2026 nyarán utazni szándékozik, bár a felmérés idején 63%-uk még nem véglegesítette foglalását.

A válaszadók több mint fele (56%) jelezte, hogy terveit befolyásolta a geopolitikai helyzet, de csak 3% mondta le teljesen utazását, míg 24% elhalasztotta a döntést, amíg nagyobb tisztaság nem alakul ki a nemzetközi helyzet alakulásáról.

A biztonság egyre nagyobb szerepet kap

A biztonság az úti célok kiválasztásában is egyre nagyobb szerepet játszik: az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Németországban a válaszadók 60–70%-a jelezte, hogy a közel-keleti helyzet miatt módosítja az elkövetkező hónapokra vonatkozó utazási terveit.

A tanulmány kiemeli, hogy a biztonsággal kapcsolatos érzékelés az elemzett piacokon a legfontosabb döntési tényezők közé tartozik, megelőzve a hagyományosan releváns szempontokat, mint például az ár vagy a kényelem.

A turisztikai áramlások átrendeződése

A turisztikai áramlások átszerveződése különösen a légi közlekedésben látható: a közel-keleti főbb repülőtéri csomópontokon átszálló nemzetközi utasok száma március és április között körülbelül 5,1 millióval csökkent a 2025-ös év azonos időszakához képest.

Ez a csökkenés körülbelül 53%-os visszaesést jelent, ami a McKinsey szerint arra készteti a légitársaságokat és az utasokat, hogy egyre inkább alternatív útvonalakra és közvetlen járatokra támaszkodjanak.

A tanácsadó cég hangsúlyozza, hogy a légi összeköttetés még fontosabbá válhat az úti célok versenyképessége szempontjából, és rámutat arra, hogy a közvetlen járatok az egyik legmeghatározóbb tényezők a nemzetközi szabadidős turisták vonzásában.

A geopolitikai instabilitás a légtérkorlátozások és az emelkedő üzemanyagárak miatt szintén nyomást gyakorol a légitársaságok működési költségeire.

A McKinsey által elemzett példakénti forgatókönyv szerint a London és Mumbai közötti járat költségei akár 63%-kal is emelkedhetnek, míg a jegyárak 13% és 44% között emelkedhetnek, ha a költségnövekedést az utasokra hárítják.

A konfliktusnak leginkább kitett piacokon a tanulmány a turisztikai tevékenység és a szállodai bevételek meredek visszaesését állapítja meg.

Március és április között a szállodai bevételek Dubajban 75%-kal csökkentek, ami 1,8 milliárd amerikai dollár (közel 1,6 milliárd euró) bevételkiesést jelent, míg Abu Dhabiban 49%-kal, Katarban 43%-kal, Rijádban pedig 42%-kal csökkentek az előző év azonos időszakához képest.