A Lagos közelében található Barão de São João szélerőműpark különös kihívást jelent ezeknek a madaraknak. Hogyan lehet megújuló energiából áramot termelni anélkül, hogy veszélybe sodornánk a vonuló madarakat?

Kiderült, hogy a megoldás meglepően egyszerű lehet. Amikor a madarak közelednek, a turbinák leállnak.

Egy radar-technológiát és emberi megfigyelőket ötvöző megfigyelőrendszer öt egymást követő őszi vándorlási időszak alatt egyetlen, a turbinákkal való ütközés következtében elhullott madarat sem regisztrált, annak ellenére, hogy évente körülbelül 5 000 madár halad át a területen.

Az eredetileg Ricardo Tomé vezette kutatócsoport által publikált eredmények a közelmúltban ismét nemzetközi figyelmet keltettek.

A szélerőműpark Portugália egyik legfontosabb vándorlási útvonalán fekszik, amelyet több mint 30 emelkedő madárfaj használ, köztük ragadozó madarak is.

Ezek a madarak gyakran a felemelkedő meleg levegőre támaszkodnak, hogy viszonylag kis erőfeszítéssel nagy távolságokat tegyenek meg. Repülési útvonaluk azonban veszélyesen közel viszi őket a szélturbinák forgó lapátjaihoz.

A kutatók megállapították, hogy a területet átrepülő sikló madarak 55%-a olyan magasságban repült, ahol magas az ütközésveszély.

Védelmük érdekében a szélerőműpark bevezette a „Radar Assisted Shutdown on Demand” (radarral támogatott, igény szerinti leállítás) nevű rendszert.

A telephely környékén elhelyezett megfigyelők figyelik a közeledő madarakat, míg a radar segít a nagyobb távolságból érkező mozgások észlelésében. Ha nagy számú madár vándorol, vagy különösen veszélyeztetett fajokat észlelnek, a turbinákat ideiglenesen le lehet állítani.

Ahelyett, hogy a teljes vándorlási időszak alatt leállítanák az áramtermelést, a rendszer lehetővé teszi az üzemeltetőknek, hogy akkor reagáljanak, amikor a kockázat a legnagyobb.

Az egyik legérdekesebb megállapítás az volt, hogy a leállások milyen csekély mértékben befolyásolták a szélerőműpark működését.

Az első évben a turbinákat körülbelül 105 órára állították le. Ahogy a megfigyelőcsapat tapasztalatot szerzett, és végül közvetlen hozzáférést kapott a turbinák vezérlőrendszeréhez, ez az érték évi körülbelül 15 órára csökkent.

A tanulmány egészében a leállási időszakok a szélerőműpark éves üzemóráinak csupán 0,2–1,2%-át tették ki.

Az eredmények arra utalnak, hogy a gondos megfigyelés jelentős változást hozhat anélkül, hogy a szélerőműparkoknak jelentős mennyiségű villamosenergia-termelést kellene feláldozniuk.

Az algarvei projekt nemzetközi természetvédelmi szervezetek figyelmét is felkeltette.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a megújuló energiaforrásokról és a biológiai sokféleségről szóló kutatásában kiemelte a portugál eredményeket, megjegyezve, hogy az első ötéves megfigyelési időszak alatt nem rögzítettek madárpusztulásokat.

Követhetik-e más szélerőműparkok is ezt a példát?

Az Algarve nem az egyetlen hely, ahol ez a megközelítés ígéretes eredményeket hozott.

A spanyolországi Cádizban 20 szélerőművet érintő kutatások kimutatták, hogy a turbinák szelektív leállítása körülbelül 62%-kal csökkentette a magasba szárnyaló madarak halálozását, míg a griffon keselyűk halálozása csaknem 93%-kal csökkent.

A villamosenergia-termelés becsült kiesése kevesebb volt, mint 0,51%.

A portugál eredményeket azonban fontos korlátozások kísérik.

Az ötéves eredmény kifejezetten a magasban repülő madarakra vonatkozik, amelyekre a megfigyelési program irányult. Más madárfajok esetében továbbra is előfordultak ütközések a turbinákkal.

A hosszabb távú megfigyelés során a szélerőműpark üzemeltetésének első évtizedében két magasban repülő madár halálesetét is rögzítették, ami azt jelenti, hogy az eredeti ötéves eredményt nem szabad úgy értelmezni, mintha az ütközések véglegesen megszűntek volna.

Mindazonáltal a kutatás gyakorlati példát nyújt arra, hogyan lehet a szélenergia-projekteket környezetileg érzékeny helyszíneken gondosabban irányítani.

Az Algarve esetében, ahol a vonuló madarak a régió természeti örökségének részét képezik, ez a tanulság különösen releváns. A tisztább energia előállítása és a vadon élő állatok védelme nem feltétlenül jelentenek egymással versengő prioritásokat.

Állítsa be a The Portugal News-t előnyben részesített hírforrásként a Google-on

GoogleHozzáadás előnyben részesített forrásként a Google-on