A Világ Meteorológiai Szervezet (WMO) legfrissebb jelentése szerint a CO₂ globális átlagos felszíni koncentrációja 2025-ben elérte a 426,8 ppm-et (az 1750-es iparosodás előtti szint 153%-a).
A metán és a dinitrogén-oxid (az emberi tevékenységből származó második és harmadik legfontosabb, hosszú élettartamú üvegházhatású gázok) szintén ugyanazt a pályát követték, és hasonlóképpen új, minden idők legmagasabb értékeit érték el. A metánkoncentráció elérte az 1948 ppb-t (az 1750-es szint 267%-át).
A metán légköri élettartama jóval rövidebb, mint a szén-dioxidé, de így is a hosszú élettartamú üvegházhatású gázok sugárzási kényszerének körülbelül 16%-át teszi ki. A WMO azt is megjegyzi, hogy a metánkibocsátás körülbelül 35%-a természetes forrásokból származik, amelyek nagyon érzékenyek az éghajlatváltozásra (pl. vizes élőhelyek), míg a fennmaradó 65% emberi tevékenységből ered (állattenyésztés, rizstermesztés, fosszilis tüzelőanyagok kitermelése és feldolgozása, hulladéklerakók és biomassza-égetés).
A dinitrogén-oxid-szint 126%-kal magasabb az iparosodás előtti szintnél, és ez a harmadik legnagyobb hozzájárulója az üvegházhatásnak (természetes és antropogén források kombinációja, beleértve a mezőgazdasági műtrágyákat, a biomassza-égetést és az ipari tevékenységet).
Ko Barrett, a WMO főtitkárhelyettese nyilatkozatot adott ki, amelyben arra figyelmeztetett, hogy e gázok folyamatos felhalmozódása rendkívüli mennyiségű hőt tart vissza a légkörben, ami egyre növekvő számú szélsőséges időjárási eseményhez vezet, és fokozza a gazdaságra és a társadalomra nehezedő kockázatokat.
Kiemelte, hogy mivel az elmúlt 11 év volt a legmelegebb a feljegyzések óta, és ez a tendencia várhatóan folytatódik, a szén-dioxid hosszú légköri élettartama évekre, évtizedekre, sőt évszázadokra is hatással lesz az éghajlati rendszerre.









Follow us on social media