De a mesterséges intelligencia és az új digitális infrastruktúra talán megváltoztatja ezt a logikát. Lehet, hogy a következő nagy digitális főváros nem egy város lesz. Lehet, hogy egy városok, energiaellátás, adatközpontok és hálózati összeköttetésekből álló hálózat lesz, amely egy sokkal kiterjedtebb területen helyezkedik el.
Ez volt az egyik olyan gondolat, amely különösen felkeltette a figyelmemet az Atlantic Convergence 2026 vitáiban. Lisszabont, Madridot és Barcelonát nem csupán három különálló piacnak tekinthetjük, hanem egy lehetséges ibériai digitális ökoszisztéma részeinek is. Az elképzelés megfontolásra érdemes, mert a mesterséges intelligencia gazdasága megváltoztatja a technológiai infrastruktúra elhelyezésének néhány hagyományos kritériumát.
Nem minden számítástechnikai tevékenységnek kell ugyanazon a helyen történnie. Bizonyos műveletekhez a felhasználók közvetlen közelsége és rendkívül rövid válaszidők szükségesek. Más műveletek, különösen azok, amelyek hatalmas feldolgozási mennyiségeket igényelnek, olyan helyeken helyezhetők el, ahol kedvezőbbek az energiaellátási, területi és infrastrukturális feltételek. Ennek eredményeként egy sokkal elosztottabb architektúra alakulhat ki, mint amilyenhez eddig hozzászoktunk.
Ez érdekes lehetőséget teremt az Ibériai-félsziget számára. Lisszabon kiváltságos atlanti-óceáni elhelyezkedéssel és egyre növekvő nemzetközi összeköttetéssel rendelkezik. Madrid gazdasági méretéből, központi elhelyezkedéséből és az üzleti tevékenységek koncentrálódására való képességéből profitál. Barcelona pedig fontos technológiai, ipari és mediterrán ökoszisztémát képvisel. E városok között található egy olyan terület is, amely megújuló erőforrásokkal, ipari kapacitással és új infrastruktúrák befogadására alkalmas potenciállal rendelkezik.
Talán ezért nem is az a helyes kérdés, hogy ezek közül a városok közül melyik válhat a következő nagy európai digitális központtá. A legérdekesebb kérdés az, hogy megértsük: képesek-e együttműködni.
Portugália számára ez egyben szemléletváltást is igényel. Az ibériai platformon való együttműködés nem jelenti Lisszabon jelentőségének csökkenését. Éppen ellenkezőleg. Minél nagyobb az az ökoszisztéma, amelyhez kapcsolódunk, annál nagyobb a képességünk arra, hogy kihasználva azokat a területeket, amelyeken különösen versenyképesek vagyunk, speciális beruházásokat vonzzunk.
A decentralizált digitális tőke azonban nem csupán a földrajzi közelségből születik. Ehhez nagy kapacitású optikai hálózatra, energetikai összeköttetésekre, adatközpontokra, stabil villamosenergia-hálózatokra, gyors engedélyezési eljárásokra, valamint az adatok és az energia különböző pontok közötti mozgatásának képességére van szükség.
Egy másik hibát is el kell kerülnünk: azt, hogy összekeverjük a portugál digitális gazdaságot Lisszabonnal. Ha az adathordozó infrastruktúra elosztottabbá válik, a többi portugál régió is képes lesz lehetőségeket találni éppen az energia, a terület és a hálózati összeköttetés rendelkezésre állása révén.
Talán a mesterséges intelligencia valami váratlanul alakul. Miután évtizedeken át a tudásalapú gazdaság a nagyvárosokba való hatalmas koncentrációt részesítette előnyben, a következő technológiai forradalomhoz szükséges infrastruktúra egy része talán elkezdi elterjedni az egész területen.
A következő európai digitális fővárosnak tehát lehet, hogy nem lesz egyetlen címe. Lehet, hogy egy hálózat lesz. És Portugáliának minden oka megvan arra, hogy ennek a hálózatnak a részese legyen.








Follow us on social media