Obama Lisszabonban: mesterséges intelligencia, demokrácia és a vezetés emberi oldala

Részt vettem Barack Obama előadásán a lisszaboni Game Changers Forumon, ahol az egykori amerikai elnök azokról az erőkről beszélt, amelyek átalakítják a társadalmat, valamint azokról a tulajdonságokról, amelyekre a vezetőknek szükségük lesz ahhoz, hogy ezekkel megbirkózzanak.

Üzenete egyértelmű volt: a technológia gyorsabban változik, mint ahogyan intézményeink lépést tudnak tartani vele, de a sebesség és a hatékonyság önmagában nem ad választ a legfontosabb kérdésekre. Ahogy a mesterséges intelligencia egyre képzettebbé válik, a társadalmaknak meg kell erősíteniük azokat az emberi értékeket és demokratikus rendszereket, amelyek irányítják annak használatát.

A mesterséges intelligencia gyorsabban fejlődik, mint az intézmények

Obama arra figyelmeztetett, hogy a mesterséges intelligencia gazdasági hatásai az elkövetkező öt-tíz éven belül mélyrehatóakká válhatnak. Ahogyan az automatizálás megváltoztatta a gyári munkát, úgy a mesterséges intelligencia is átalakíthatja a tudásalapú szakmákat, mint például a jogot, a könyvelést és az orvostudományt.

A fejlődés üteme lenyűgöző. Az egykor távoli jövőnek tűnő technológiák – a közösségi média kezdeteitől az okostelefonok megjelenéséig – rendkívül rövid idő alatt a mindennapi élet részévé váltak. A mesterséges intelligencia még ennél is gyorsabban fejlődik, míg a kormányok és a szabályozó rendszerek általában lassan reagálnak.

Ez a különbség kockázatokat rejt magában. A fejlett mesterséges intelligenciát felhasználhatják pénzintézetek és más kritikus rendszerek elleni támadásokra, míg a világos védelmi intézkedések hiánya veszélynek teszi ki a társadalmat. Obama szerint a kormányoknak felelősségteljes szabályokat kell létrehozniuk, és nemzetközi szinten össze kell hangolniuk tevékenységüket. Ez nehéz feladat lesz, különösen az Egyesült Államok és Kína között, ahol a stratégiai versengés és a kölcsönös bizalmatlanság bonyolítja az együttműködést.

Obama számára azonban nem csupán a szabályozás a kérdés. A mesterséges intelligencia hatékony eszköz lehet, de nem szabad, hogy végső döntést hozzon olyan kérdésekben, amelyek emberi életeket, háborút vagy nukleáris fegyvereket érintenek. Ezek a döntések a következmények, az értékek és a felelősség mérlegelését igénylik – nem csupán a leghatékonyabb eredmény kiszámítását.

A technológia nem helyettesítheti az emberi munkát

Obama arra buzdította az embereket, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet azokra a tulajdonságokra, amelyek kifejezetten emberi jellegűek: a gondoskodásra, a tanításra, az empátiára és az ítélőképességre.

A mesterséges intelligencia segíthet egy tanárnak megérteni, mit tanul egy diák, vagy egy orvosnak az információk elemzésében. De a tanítás több, mint a tudás átadása, az egészségügy pedig több, mint a betegségek diagnosztizálása. Egy diáknak bátorításra, egy betegnek pedig megnyugtatásra lehet szüksége – olyan gondoskodási formákra, amelyek nem redukálhatók pusztán információra.

Kiemelte azt is, hogy a társadalom történelmileg alulértékelte a gondoskodó szakmákat, amelyek közül sokat túlnyomórészt nők végeztek. Ahogy a technológia megváltoztatja a munkát, ennek szélesebb körű vitát kellene kiváltania arról, hogy mely hozzájárulásokat értékeljük, és hogyan jutalmazzuk azokat.

Javaslata szerint az oktatásnak a szakmai ismereteken túlra is ki kell terjednie. Az etika, a történelem és más kultúrák megértése segít az embereknek értelmezni a bonyolult helyzeteket. A szűk látókörű oktatás szűk látókörű megoldásokat eredményezhet; az emberekről és a társadalmakról való szélesebb körű megértés pedig hozzájárulhat olyan technológia kialakításához, amely az emberi szükségleteket szolgálja.

Forrás: Beküldött kép; Szerző: Maj Tellefsen;

A demokrácia attól függ, hogy az emberek úgy érzik-e, meghallgatják őket

Obama a demokráciát törékeny vívmányként írta le: az az elgondolás, hogy az emberek egyenlőek, és beleszólásuknak kell lennie az életüket érintő döntésekbe. Bizonytalanság és feszültség idején ez az elgondolás nyomás alá kerülhet. Az emberek visszavonulhatnak a törzsi hűségbe, a rasszizmusba, a vallási megosztottságba vagy a hazájuk egy állítólag „valódibb” és kizárólagosabb változatáért való nosztalgiába.

Kifejtette, hogy a vezetőknek segíteniük kell az embereket abban, hogy belássák: mások sikere nem jelent fenyegetést a sajátjukra nézve. Egy társadalom akkor erősebb, ha az emberek hisznek abban, hogy gyermekeiknek lehetőségeik nyílnak, miközben elismerik szomszédaik méltóságát és emberségét is.

Ehhez működőképes intézményekre van szükség. Obama dicsérte az Európai Unió hozzájárulását a békéhez és a jóléthez, ugyanakkor elismerte, hogy sokan aggódnak a munkahelyek, a lakhatás és gazdasági jövőjük miatt. Amikor a demokratikus kormányok lassúnak vagy túlságosan bürokratikusnak tűnnek, az autoriter vezetők vonzónak tűnhetnek, mert gyors eredményeket ígérnek, és azt állítják, hogy megkerülhetik a szabályokat. A kihívás – javasolta – abban áll, hogy a demokratikus intézményeket reagálóképesebbé tegyük anélkül, hogy feladnánk a demokratikus elveket.

A változás a közösségekben kezdődik

A beszélgetés során Obama többször is visszatért a részvétel fontosságára. A szabadságért és az egyenlőségért küzdő nagy mozgalmak nem azért indultak el, mert a hatalmon lévők úgy döntöttek, hogy változást engedélyeznek. Azért nőttek meg, mert a hétköznapi emberek felszólaltak, szerveződtek és követelték azokat.

Ez a munka helyi szinten kezdődhet – egy iskolában, munkahelyen, szakszervezetben, szomszédságban vagy közösségi csoportban. Amikor az embereknek érdemi lehetőségük van a részvételre, nagyobb valószínűséggel érzik úgy, hogy befolyásolhatják a körülöttük zajló eseményeket.

Obama felidézte, hogyan ösztönözte a Fehér Házban a fiatalabb munkatársakat arra, hogy az üléseken osszák meg véleményüket. Idővel a velük való meghallgatás a kultúra részévé vált. A lényeg nem csupán az volt, hogy bevonják a fiatalokat a tárgyalóterembe, hanem hogy megmutassák: hozzájárulásuk számít, és hogy bizalmon alapuló kapcsolatokat építsenek ki.

Kifogásolta azt a nézetet is, miszerint a tartalmas cselekvéshez meg kell várni a tökéletes tervet, vagy azt, hogy a rangidősök átvegyék a vezetést. A politika – jegyezte meg – még mindig emberekből áll, és az emberek gyakran a gyakorlat során tanulnak. A tapasztalat és a szakértelem fontosak, de nem szabad, hogy megakadályozzák másokat a hozzájárulásban.

Gyakorlati kihívás mindenkinek

Obama záró üzenete egyaránt személyes és politikai volt: mindannyiunknak van némi befolyása, akár a barátaink és családtagjaink körében, akár a munkahelyen, akár a közösségünkben. A kiindulási pont az, hogy megkérdezzük magunktól, mit szeretnénk megváltoztatni, és mit tehetünk most – nem feltétlenül egyedül, hanem másokkal együtt.

Egy olyan világban, amelyet egyre inkább a technológia alakít, ez a fajta emberi kapcsolat talán fontosabb, mint valaha. A fejlődés nem csupán a gyorsabb rendszerek kiépítésének kérdése. Arról is szól, hogy biztosítsuk az embereknek a szólásjogot, hogy a döntések tükrözzék az emberi értékeket, és hogy a közösségek valódi lehetőséget adjanak az egyéneknek a jövőjük alakítására.