A szabályozás előírja, hogy minden, az átviteli hálózatra csatlakozó új akkumulátoros tárolóerőműnek (vagy a 45 MW-os és annál nagyobb teljesítményűeknek) hálózatformáló képességgel és szintetikus tehetetlenséggel kell rendelkeznie. A Jean Paulo Gil Barroca energiaügyi államtitkár által aláírt miniszteri rendelet 2026. október 23-án lépett hatályba.

A rendelet az e naptól benyújtott összes csatlakozási kérelemre vonatkozik, valamint a meglévő létesítményekre is, amennyiben azoknál jelentős bővítés, korszerűsítés vagy berendezéscsere történik. A rendelet az EU hálózati kódexében a termelőkre vonatkozó követelményeket veszi alapul, és kiterjeszti azokat az energiatárolásra is (az üzemeltetés minden fázisában, azaz a kisütés, a feltöltés és a kiegészítő rendszerek áramellátása során).

A rendelet továbbá a 110 kV-os és annál magasabb feszültségű hálózatra csatlakozó létesítményekre, valamint a kapacitásjogok, engedélyek vagy aukciós dokumentáció szerint 10 MW és 45 MW közötti kapacitású projektekre is vonatkozik. Minden 500 kW vagy annál nagyobb kapacitású energiatároló létesítménynek automatikusan át kell váltania a töltésről a kisütésre, amikor a hálózati frekvencia egy előre meghatározott, 49,2 Hz-es küszöbérték alá csökken.

A műszaki előírások számos európai szervezet (az ENTSO-E, az EU DSO Entity, a CENELEC és számos megújulóenergia-ipari szövetség) közös jelentéséből származnak, amely kimondja, hogy az ilyen létesítményeknek elegendő teljesítmény- és energiatartalékkal kell rendelkezniük ahhoz, hogy szintetikus tehetetlenséget tudjanak biztosítani a 47,0 Hz és 52,5 Hz közötti frekvenciaeltérésekre, valamint a legfeljebb 2 Hz/s változási sebességre reagálva.

A követelmények előírják az állítható mechanikus beindulási időt (1–20 másodperc, alapértelmezés szerint 12 másodperc) és a teljesítményingadozásokra vonatkozó legalább 10%-os csillapítási arányt.

Azok a technológiák, amelyek már biztosítanak szinkron tehetetlenséget (pl. szivattyús tározós vízerőművek), mentesülnek ezek alól a „hálózatformáló” követelmények alól.

Minden 1 MW-os és annál nagyobb teljesítményű létesítménynek műszakilag képesnek kell lennie frekvenciamegtartó és -visszaállító tartalékok biztosítására, valamint a feszültség és a reaktív teljesítmény szabályozására, és a rendszerüzemeltetők valós idejű távfelügyelete és -vezérlése alá tartozik. Az üzemeltetők torlódás vagy vészhelyzet esetén teljesítménykorlátozó utasításokat adhatnak ki, de erre a célra nincs szükség egy adott előzetes töltöttségi állapot fenntartására.

Bármely terhelésváltozást (a tartalékok biztosításához szükségesek kivételével) fokozatosan, 10 perces időtartam alatt kell végrehajtani. A kormánynak nincsenek illúziói e követelmény sürgősségét illetően, tekintettel a Nemzeti Tárolási Stratégia keretében az ágazatra vonatkozó rendkívül erős növekedési előrejelzésekre (amelyek 2030-ra 6,9 GW-ot tűznek ki célul, 750 MVA kapacitásra vonatkozó külön aukciókkal), valamint a Helyreállítási és Reziliencia-terv keretében biztosított uniós finanszírozás, amely több mint 1 GW-os projekteket támogat. A működő akkumulátorok országos állománya 2025 végén mindössze 20 MW volt.

Állítsa be a The Portugal News-t előnyben részesített hírforrásként a Google-on

GoogleHozzáadás előnyben részesített forrásként a Google-on