A jogszabály célja, hogy 2030-ra az EU-n belül minden csomagolás újrahasznosítható legyen, növelje az újrahasznosított anyagok felhasználását, korlátozza a felesleges csomagolási formákat, valamint előmozdítsa a körforgásos üzleti modelleket. Az intézkedés az EU-ban regisztrált magas hulladékmennyiségre reagál, ahol 2023-ban minden polgár átlagosan 178 kilogramm csomagolási hulladékot termelt, és célja, hogy fékezze az ágazat további növekedésére vonatkozó előrejelzéseket, valamint csökkentse Európa fosszilis tüzelőanyag-importtól való függőségét.

A rendelet legfontosabb ökodizájn-követelményei között szerepel a csomagolás súlyának és térfogatának minimalizálása a funkcionalitás megőrzése mellett. Az e-kereskedelmi platformoknak csökkenteniük kell a szállítódobozok térfogatát, és tilosak azok a csomagolási megoldások, amelyek a termék nagyobb térfogatának illúzióját keltik, kivéve, ha azokat bejegyzett védjegyek vagy formatervezési jogok védik.

Ezen felül a műanyag csomagolásoknak minimális mennyiségű, fogyasztás utáni újrahasznosított műanyagot kell tartalmazniuk, kivéve a gyógyszereket, a csecsemőtápszereket és az orvostechnikai eszközöket; tilos továbbá a per- és polifluoralkil-vegyületek (PFAS) használata az élelmiszerrel közvetlenül érintkező csomagolásokban. A jogszabály előírja továbbá különböző típusú egyszer használatos műanyagok fokozatos kivezetését 2030 elejétől kezdődően.

Tilos a műanyag fóliák és csomagolóanyagok használata a termékek értékesítési helyen történő csomagolásához, kivéve, ha az a kezeléshez elengedhetetlen. A gyümölcs- és zöldségágazatban a műanyag csomagolás használata 1,5 kg alatti termékek esetében korlátozott, kivéve, ha bizonyítottan műszaki szükség van rá az élelmiszer romlásának megakadályozása érdekében, vagy ha nincs gazdaságilag életképes alternatíva. Ezen felül az éttermek és szállodák a helyszínen történő fogyasztás céljából többé nem szolgálhatnak fel ételeket és italokat egyszer használatos műanyag edényekben; a fűszerek, szószok, cukor és tejszín egyedi adagjainak biztosítását is megszüntetik – kivéve az elvitelre szánt szolgáltatások, valamint az egészségügyi intézmények és gondozóotthonok esetében –, ahogyan a vendéglátóiparban a kis méretű, eldobható piperecikk-palackok használatát is.

A nagyon könnyű műanyag szatyrok használatát nagyrészt megszüntetik; azok használata csak higiéniai okokból, illetve a hulladékkeletkezés megelőzése érdekében ömlesztett élelmiszerek szállításához marad megengedett. Végül a házhozszállítási és elvitelre szóló szolgáltatások esetében a vállalkozásoknak kötelezően fel kell kínálniuk az újrafelhasználható csomagolás lehetőségét, az eldobható csomagolásokkal megegyező vagy azoknál alacsonyabb áron.

Az új irányelvek megerősítik a kiterjesztett gyártói felelősséget, a csomagolások életciklusának gyűjtési, válogatási és újrahasznosítási szakaszaival járó pénzügyi költségeket a gyártókra hárítják át olyan differenciált díjak révén, amelyek az ökodizájnt jutalmazzák.

Az Európai Bizottság álláspontja szerint a formátumok optimalizálása és a szabályok harmonizálása nem növelheti a végfogyasztók költségeit, mivel a vállalatok számára potenciális szállítási megtakarításokat vár. Az átlagpolgár számára a háztartási válogatási rendszerek és a gyűjtőedények változatlanok maradnak, akárcsak a betét-visszatérítési rendszerek (például a portugáliai Volta-projekt). Ugyanakkor a felhasználók részesülnek az új, harmonizált címkézés előnyeiből, amelynek célja a válogatás egyszerűsítése. A jogi keret előírja, hogy a tagállamoknak 2025-re 65%-os, 2030-ra pedig 70%-os összcsomagolási hulladék-újrahasznosítási arányt kell elérniük, miközben fokozatos célokat is meghatároznak az egy főre jutó hulladék mennyiségének 2030-ra, 2035-re és 2040-re történő csökkentésére.