Andy Burnham fontolóra veszi az Egyesült Királyság visszatérését az Európai Unió szabad mozgásához

A The Times beszámolója szerint Nagy-Britannia miniszterelnöke, Andy Burnham felvetette annak lehetőségét, hogy Nagy-Britannia újra bevezesse az Európai Unió szabad mozgásra vonatkozó szabályait.

Burnham álláspontját Angela Rayner lakásügyi miniszter is támogatta. A Sky Newsnak nyilatkozva elmondta, hogy ez „csupán pragmatizmus”, majd hozzátette: „Arról van szó, hogy mi a legjobb megoldás Nagy-Britannia számára, és arra kérjük a közvéleményt, hogy ezt vegye figyelembe.”

Burnham szerint a brexit óta „megváltozott” a Nagy-Britanniába irányuló bevándorlás jellege: egyre több külföldi telepedik le véglegesen, ahelyett, hogy visszatérne szülőhazájába.

A kompromisszumok mérlegelése

Rayner a BBC Sunday with Laura Kuenssberg című műsorában így nyilatkozott: „Tíz év telt el azóta, hogy kiléptünk az Európai Unióból. Nem mehetünk vissza. Ez számunkra nem lehetséges. Előre kell haladnunk, ezért meg kell vizsgálnunk, hogy milyen lesz ez a jövőbeli kapcsolat.”

Hozzátette: „Szeretném, ha őszinte beszélgetést folytatnánk arról, milyen kompromisszumok jöhetnek szóba, majd ezt a kérdést a választók elé terjesztenénk az általános választásokon.”

Rayner elmondta, hogy a miniszterelnök számára egyértelmű: „Egy beszélgetés során semmit sem lehet kizárni a tárgyalási asztalról.”

Burnham megjegyzéseit a miniszterelnök a The Sunday Timesnak adott interjúsorozat egyikében tette, amelyet hivatalba lépése utáni első 100 napja alatt készített.

„Forgóajtós migráció”

A The Times szerint a 2016-os brexit-népszavazáson a szabad mozgással kapcsolatos rész – amely lehetővé tette bármely uniós polgár számára, hogy az Egyesült Királyságba költözzön – heves viták tárgyát képezte, és az ellene irányuló ellenállást az ország uniós kilépés mellett szavazásának egyik fő okaként tartották számon.

Burnham így fogalmazott: „A szabad mozgáshoz nagyon komoly kihívások társultak, és ezekről már a korábbi parlamenti mandátumom alatt is beszéltem. Ugyanakkor ez egy olyan típusú bevándorlás volt, amely talán nem volt olyan nehéz [mint most]. A forgóajtó-migráció, amikor az emberek idejönnek, majd visszatérnek, az más. A migráció egyensúlya azóta megváltozott, nem igaz? Úgy gondolom, egyszerűen őszintén meg kell beszélnünk ezeket a dolgokat.”

A 2016-os népszavazás előtti éves nettó bevándorlás 330 000 főre emelkedett, de miután Nagy-Britannia 2020 januárjában kilépett az EU-ból, ez a szám rekordmagasságba, több mint 900 000 főre emelkedett. Az 1990-es években az EU-polgárok esetében ez a szám közel nulla maradt.

A „Boris-hullám” felemelkedése

Amíg Nagy-Britannia az unió tagja volt, a szabad mozgás azt jelentette, hogy minden uniós polgár átköltözhetett az Egyesült Királyságba, ott élhetett és dolgozhatott, míg a nem uniós polgároknak általában olyan állásra volt szükségük, amely jelentős fizetési követelményeket támasztott.

A brexit után mind az uniós, mind a nem uniós bevándorlóknak az Egyesült Királyság új, pontrendszerre épülő rendszerét kellett igénybe venniük, amely nagyrészt a munkavállalási követelményeken alapult. A szabályok kezdetben viszonylag engedékenyek voltak, ezért is következett be a nettó bevándorlás hirtelen megugrása, amelyet az akkori miniszterelnök, Boris Johnson után „Boris-hullámnak” neveztek el. Azóta a bevándorlási követelmények jelentősen szigorodtak.

A szabad mozgással kapcsolatos érveléséről kérdezve Burnham így nyilatkozott: „Általában fiatalokról volt szó – nem mindig, de – akik néhány évet töltöttek itt, majd visszatértek. És nyilvánvalóan ez a könnyűség a britek számára is előnyös volt.”

Az EU négy szabadsága

A miniszterelnök különböző „lehetőségeket” fontolgat annak érdekében, hogy az Egyesült Királyság közelebb kerüljön az EU-hoz – amit a múlt hónapban a Munkáspárt kongresszusán jelentett be –, de Burnham még nem döntötte el pontosan, hogy hogyan.

Több lehetőséget is említett, például az EU-hoz, az egységes piachoz vagy a vámunióhoz való újra csatlakozást, vagy egyszerűen a status quo fenntartását.

Az EU-tagság és az egységes piacon való teljes körű részvétel történelmileg mindig magában foglalta a szabad mozgás elfogadását, amely a blokk alapító „négy szabadságjoga” egyike.

Az európai egységes piac garantálja az áruk, a tőke, a szolgáltatások és a személyek szabad mozgását, és célja egy határok nélküli gazdasági térség létrehozása, „ahol az egyének és a vállalkozások szabadon működhetnek, elősegítve a gazdasági növekedést, és a fogyasztók javát szolgálva a szélesebb választék és az alacsonyabb árak révén”.

Az egységes piac az EU 27 tagállamát, valamint Norvégiát, Izlandot és Liechtensteint foglalja magában az Európai Gazdasági Térség (EGT) keretében.

Az Európai Bizottság szerint az egységes piac ösztönözte a gazdasági növekedést, és javította az európai fogyasztók és vállalkozások mindennapi életét.

Részvétel az uniós együttműködésben

A miniszterelnök kijelentette, hogy nem fog „elhamarkodottan állást foglalni” a szabad mozgás kérdésében, de jelezte, hogy a megállapodásokból való további kizárás megvitatható.

Burnham így nyilatkozott: „Nem tudom elképzelni, hogy valaha is olyan lépést javasoljak, amely az euróhoz vagy a schengeni térséghez való csatlakozással járna. Nem, egyszerűen nem hiszem, hogy ezek valaha is olyan dolgok lennének, amelyeket ajánlanék” – írja a The Times.

Burnham felvetette az unióból való kilépés egyéb következményeit is: „Gondoljunk csak bele, mit vesztettünk el: az Eurodac-rendszerben való részvétel lehetőségét és a migrációval kapcsolatos összes adatmegosztást. A kérdést átfogóan kell szemlélni, nem pedig csak a szabad mozgás szempontjából.”

A migráció ellenőrzése

Amikor az Egyesült Királyság kilépett az Unióból, elvesztette a hozzáférését az Eurodac-hoz, amely az EU menedékjog iránti kérelmek kezelését és a határellenőrzést támogató biometrikus adatbázisa.

Burnham azt is elmondta, hogy az EU-ba való visszatéréshez új népszavazásra lenne szükség, de az egységes piacba vagy a vámunióba való csatlakozáshoz nem feltétlenül.

A miniszterelnök kijelentette, hogy „őszinte” akar lenni a brit közvéleménnyel, miközben mérlegeli a különböző uniós lehetőségeket: „Pozitívan állok a szorosabb európai kapcsolatokhoz, és ezt nem is titkolom. Úgy gondolom, hogy ez növelni fogja a brit GDP-t. Úgy gondolom, hogy ez erősebb ellenőrzést biztosít számunkra a migráció felett. Ezeket az érveket szeretném előadni.”

A Munkáspárt választási programja

Burnham megígérte, hogy a jelenlegi parlamenti ciklus ideje alatt ragaszkodni fog Sir Keir Starmer politikájához, amely kizárja a szabad mozgáshoz, valamint az egységes piachoz és a vámunióhoz való visszatérést. A The Guardian beszámolója szerint azonban a hétvégén jelezte, hogy a szabad mozgáshoz való visszatérés szerepelhet a Munkáspárt következő, 2029-re esedékes általános választásokra szóló választási programjában.

A Downing Street szóvivője így kommentálta Burnham legutóbbi kijelentéseit: „Azt mondja, hogy ideje megvitatnunk, milyen hosszú távú kapcsolat a legjobb Nagy-Britannia számára Európával, és azokra a területekre utal, amelyeket ez a megállapodás és a hosszú távú jövő magában foglalhat” – írja a The Guardian.

„Fontos, hogy ő nem áll semelyik oldalra sem, ezt a brit közvéleménynek kell eldöntenie” – mondta a szóvivő, miközben a Downing Street hangsúlyozta, hogy a kormány jelenlegi prioritása az, hogy a csúcstalálkozón új megállapodásokat érjen el olyan területeken, mint az élelmiszeripar és a fiatalok mobilitása.

Novemberi brit–uniós csúcstalálkozó

A The Times beszámolója szerint Burnham november 20-án Brüsszelben tartandó csúcstalálkozón fog találkozni az EU vezetőivel, köztük Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökkel.

Jonathan Reynolds brit üzleti miniszter a BBC-nek elmondta, hogy a csúcstalálkozót megelőzően a brit és az európai tisztviselők megvitatják az Egyesült Királyság és az EU közötti jövőbeli kapcsolatok lehetséges irányait.

A The Guardian szerint mindkét fél reméli, hogy megállapodásra jut az élelmiszer- és italipari szabványokról az egészségügyi és növény-egészségügyi (SPS) megállapodás részeként, valamint előrelépést ér el a „Made in Europe” programmal kapcsolatban: az egyesült királyságbeli tárgyalók remélik, hogy kivételt kapnak a programból, amelynek célja az iparágak védelme a kínai tisztességtelen versennyel szemben.

Jövőbeli tárgyalások

Reynolds elmondta, hogy nem születtek „feltételezések” arról, hogyan alakulhat az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolata Brüsszellel, csupán annyit, hogy Burnham őszintén tájékoztatni fogja a brit népet a kompromisszumokról.

A BBC-nek nyilatkozva Reynolds azt is kiemelte, hogy a miniszterelnök szerint az Egyesült Királyságot „egy sor olyan európai oldalról érkező politikai változás várja, amely hatással lesz ránk”.

„A lehető legkevesebb bizonytalanságra van szükségünk, megoldást kell találnunk arra, hogy milyen lesz a hosszú távú kapcsolatunk, és ő [Burnham] ezt a csúcstalálkozó után fogja ismertetni.”