Az APREN által nemrég közzétett adatok sokatmondóak. Körülbelül 60 milliárd euró értékű, a megújuló energiaforrásokba irányuló beruházás várja a megvalósítást, de ezeket az engedélyezési eljárások, a villamosenergia-hálózat korlátai és a döntéshozatal elmaradása gátolják. A tanulmány szerint minden egyes késleltetési év körülbelül 1,7 milliárd euró adóbevételt jelent, amelyet az állam nem szed be. Ez már nem az energiáról szóló vita. Hanem a versenyképességről szóló vita.

A legérdekesebb az, hogy Portugália ma az egyik olyan európai ország, ahol a megújuló energiák aránya a villamosenergia-termelésben a legmagasabb. A megújuló energia termelése lehetővé teszi az energiafüggőség csökkentését, a háztartások és a vállalatok villamosenergia-költségeinek csökkentését, valamint az ország vonzerejének növelését az új iparágak számára. Az idei év első felében gyakorlatilag volt egy olyan hónap, amikor a megújuló energia termelése elegendő volt az ország teljes fogyasztásának fedezésére. Más szavakkal: tudjuk, hogyan kell tiszta energiát termelni. Ami még hiányzik, az az a képesség, hogy ezt az előnyt gazdasági növekedéssé alakítsuk át.

Sajnos ez a helyzet nem csak az energetikai szektorra jellemző. Ugyanez tapasztalható a lakásépítés területén is, ahol lakáshiány van, mert az eljárások továbbra is lassúak. Ugyanez jellemzi az ipart is, ahol a projektek évekig várnak az engedélyekre. Ugyanez jellemzi az adatközpontokat, a logisztikát és számos más stratégiai ágazatot is. Ez a mintázat túl sokszor ismétlődik. Portugália sikeresen vonzza a befektetőket, de aztán túl sokáig tart a döntéshozatal.

Természetesen senki sem szorgalmazza a környezetvédelmi követelmények enyhítését vagy az átláthatóság csökkentését. Egy modern országnak világos szabályokra és a projektek szigorú értékelésére van szüksége. De egy dolog a alapos vizsgálat, és egészen más dolog, ha a döntéshozatalt olyan hosszú folyamattá alakítják, hogy a lehetőség már elillan, mire az engedély megérkezik.

Egy globális gazdaságban élünk, ahol a tőke egyre mobilabb. A befektetők elfogadják a szabályokat. Amit viszont aligha fogadnak el, az az állandó bizonytalanság. Amikor egy projekt évekig húzódik a véleményezések, engedélyezések és a különböző szervek között, a kockázat már nem a befektetésben rejlik, hanem átkerül magára az országra.

Talán eljött az ideje, hogy megváltoztassuk a nemzeti versenyképesség értékelésének módját. Ma már nem elég azt kérdezni, hogy mennyi befektetést tudunk vonzani. Azt kell megkérdeznünk, hogy mennyi befektetést tudunk megvalósítani.

Mert Portugália valódi problémája már nem a lehetőségek hiánya. Hanem az a sebesség, amellyel képesek vagyunk azokat valóra váltani.

És egy olyan világban, ahol a döntések egyre gyorsabban születnek, talán a gazdaságunkra leselkedő legnagyobb kockázat már nem a beruházások hiánya. Hanem egyszerűen az, hogy túl sokáig tart, amíg igent mondunk.