Az izlandi közszolgálati műsorszolgáltató, az RÚV által közzétett végleges eredmények szerint összesen 52,8% szavazott a tárgyalások folytatásának ellen, míg 47,2% támogatta a javaslatot.

A részvételi arány 82,5%-ot ért el, ami az országban az elmúlt években mért egyik legmagasabb érték.

Az eredmény nem jelenti az EU-tagság közvetlen elutasítását. Az izlandiaknak inkább azt a kérdést tették fel, hogy kormányuknak újra kell-e kezdenie a több mint egy évtizeddel ezelőtt felfüggesztett tárgyalásokat Brüsszellel.

Ha az „igen” kampány nyert volna, a tárgyalások még 2026 vége előtt megkezdődhettek volna, és várhatóan körülbelül 18–24 hónapig tartottak volna. Az EU-hoz való csatlakozásról szóló esetleges megállapodást ezután egy második népszavazáson terjesztették volna az izlandi választók elé.

Kristrún Frostadóttir miniszterelnök, akinek Szociáldemokrata Szövetsége támogatta a tárgyalások újraindítását, kijelentette, hogy a kormány tiszteletben tartja az eredményt, és jelenlegi mandátuma alatt nem folytatja a csatlakozási tárgyalásokat.

A magas részvételi arányt inkább a demokrácia győzelmeként, mintsem politikai kudarcként értékelte.

Reykjavík támogatja a tárgyalásokat

A támogatás mértéke országszerte jelentősen eltérő volt.

Reykjavík támogatta a tárgyalások újraindítását: a fővárosi választókerületekben a támogatottság 55–58% között mozgott, míg Izland vidéki területein az ellenzék aránya körülbelül 60% volt.

Az eredménynek köszönhetően Izland az EU-n kívül marad, de továbbra is szorosan integrálódik Európába.

Az ország Norvégiával és Liechtensteinnel együtt az Európai Gazdasági Térség tagja, ami hozzáférést biztosít számára az EU egységes piacának nagy részéhez. Emellett tagja a schengeni térségnek és az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak is.

Izland először 2009-ben, a pénzügyi válságot követően nyújtotta be EU-tagsági kérelmét. A tárgyalások a következő évben megkezdődtek, de 2013-ban felfüggesztették őket, miután egy eurószkeptikus kormány került hatalomra.

A halászat régóta az egyik legnehezebb kérdés Izland és az EU közötti kapcsolatokban. Az iparág kritikus fontosságú az ország gazdasága számára, és a csatlakozás ellenzői aggodalmaikat fejezték ki amiatt, hogy elveszítenék az irányítást a halászati kvóták és a tengeri erőforrások felett.

Az utóbbi időben azonban a vita túllépett a gazdasági kérdéseken.

Oroszország ukrajnai inváziója, az Északi-sarkvidéken növekvő feszültségek, valamint Donald Trump amerikai elnök ismételt érdeklődése a szomszédos Grönland feletti ellenőrzés megszerzése iránt újra felvetették a kisebb európai nemzetek biztonságával kapcsolatos kérdéseket.

Izland a NATO alapító tagja, de a szövetség egyetlen olyan tagja, amelynek nincs állandó hadserege. Emellett kétoldalú védelmi megállapodást is fenntart az Egyesült Államokkal.

Þorgerður Katrín Gunnarsdóttir külügyminiszter, aki támogatta az EU-val folytatandó tárgyalások újraindítását, a népszavazás előtt azzal érvelt, hogy a növekvő nemzetközi instabilitás miatt Izland európai kapcsolatai egyre fontosabbá válnak.

Egyelőre azonban a választók úgy döntöttek, hogy megőrzik az ország jelenlegi európai megállapodásait, ahelyett, hogy újra napirendre tűznék a tagság kérdését.

A kormány megerősítette, hogy a csatlakozási tárgyalások a jelenlegi mandátum ideje alatt nem folytatódnak, az izlandi következő parlamenti választásokat pedig 2028. novemberéig kell megtartani.