A Ferragudo közelében található GEO 5 régészeti lelőhelyen körülbelül 25 méternyi faépítmény maradt fenn a folyómederben.
A régészek a hajó építési módja alapján úgy vélik, hogy a hajó a 19. századból származik, bár történetéről még sok minden ismeretlen.
Tengeri régészet
José Bettencourt, a Nemzeti Tengeri és Víz alatti Régészeti Központ (CNANS) koordinátora október 1-jén a MUSA-projekt keretében a Museu de Portimão-ban mutatta be a legújabb eredményeket.
A Barlavento újságnak nyilatkozva Bettencourt elmagyarázta, hogy a kutatók hasonlóságokat találtak más 19. századi hajókkal, de még mindig nem tudják, honnan származik a hajó, illetve mire használták.
Maga a roncs nem új felfedezés, de a legutóbbi kutatási kampány során a régészeknek sikerült többet feltárni belőle.
A szerkezet nagyobb része került napvilágra, és a jobb láthatóságnak köszönhetően a csapat részletesebben is megvizsgálhatta azt. Fényképek és videofelvételek segítségével háromdimenziós modellt is készítettek a maradványokról.
A hajó felső részének nagy része az erózió és az árapály hatására eltűnt, míg az üledékkel borított szakaszok jobban megmaradtak.
A roncsot még soha nem tárták fel.
Eddig a régészek csak a hajó látható részeit tanulmányozták anélkül, hogy feltárták volna a folyómedret. Az első feltárási munkálatokat 2027 májusára tervezik.
A kutatók remélik, hogy a roncs körül vagy belsejében még eltemetett tárgyak segítségével megérthetik, mit szállított a hajó, hogyan használták és honnan érkezett.
Földrajzi eredet
A fát is elemzik majd, hogy nyomokat találjanak földrajzi eredetére vonatkozóan, míg a helyszínen gyűjtött fémdarabokat kémiai elemzésnek vetik alá.
A hajó az egyik azon számos régészeti lelőhely közül, amelyeket az Arade folyón a MUSA-projekt keretében vizsgálnak.
A projekt a folyó torkolatánál, Portimão és Lagoa térségében található víz alatti örökségre összpontosít, ahol a régészeti leletek mintegy kétezer évnyi tengeri történelmet ölelnek fel.
A portugál Kulturális Örökség Hivatal (Património Cultural) megerősíti, hogy a vizsgált lelőhelyek között szerepel a GEO 1, amelynek maradványai a római korra nyúlnak vissza, a 16. századi Arade 1, valamint a 19. századi GEO 5 és Arade 23. A kutatók emellett a portugál haditengerészet Faro nevű ágyúnaszádját is vizsgálják, amely 1912-ben süllyedt el.
Az Arade B horgonyzóhelyen a leletek még szélesebb időszakot ölelnek fel. A Barlavento beszámolója szerint a legrégebbi látható leletek között római amforák találhatók, míg az 1970-es évekbeli kotrás során előkerült anyagok között a vaskorból származó leletek is szerepelnek.
A leletek megőrzése
A MUSA-projekt mintegy 3,475 millió eurós beruházást jelent, és az Algarve 2030 regionális program keretében finanszírozzák. A projektben Portimão és Lagoa önkormányzatai, a CNANS, valamint az Algarve Regionális Koordinációs és Fejlesztési Bizottság (CCDR Algarve) működnek együtt.
A régészeti leletek tanulmányozása és megőrzése mellett a projekt célja, hogy a tudomány, az oktatás, a kultúra és a fenntartható turizmus révén hozzáférhetőbbé tegye az Arade víz alatti örökségét.
A Ferragudo közelében található fahajóval kapcsolatban még sok kérdés megválaszolatlan, de a jövőre tervezett ásatások segíthetnek a régészeknek abban, hogy többet tudjanak meg a hajó eredetéről és történetéről.









Follow us on social media