A Phys.org beszámolója szerint a portugál barna medvék egykor Európa legnagyobb példányai közé tartoztak, de egy új kutatás szerint a több ezer éve tartó környezeti változások és az emberi tevékenységek következtében méretük a korábbiakhoz képest közel a felére csökkenhetett.

A Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology című folyóiratban megjelent tanulmány több száz, Portugália különböző barlangjaiból előkerült medvecsont-kövületet elemezve feltárta, hogy az ősi ibériai barna medvék jelentősen nagyobbak voltak, mint a félszigeten ma élő példányok.

A kutatók becslése szerint egy, körülbelül 22 000 évvel ezelőtt Portugáliában élő hím barna medve súlya megközelítőleg 385 kilogramm volt, ami a régióban valaha azonosított legnagyobb barna medvék közé sorolja. Ehhez képest a mai ibériai hímek súlya általában 144 kilogramm körül mozog, míg a nőstényeké átlagosan 102 kilogramm.

Ősi óriások jártak Portugáliában

Bár a barlangi medvék egykor Európa nagy részét benépesítették, Portugáliában – az évtizedek óta folyó régészeti ásatások ellenére – soha nem találtak bizonyítékot e faj jelenlétére. Úgy tűnik, a barna medvék voltak azok a fajok, amelyek uralják az ország táját.

„A biológiában semmi sem érthető az evolúció fénye nélkül” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Darío Estraviz-López, a portugál NOVA Tudományos és Műszaki Egyetem paleontológusa, idézve Theodosius Dobzhansky evolúciós biológust. Estraviz-López úgy véli, hogy a barlangi medvék talán soha nem terjedtek el Portugáliában, mert a hibernáláshoz sokkal nagyobb barlangrendszerekre voltak szükségük, és évezredek során újra és újra ugyanazokra a helyszínekre tértek vissza.

Az emberi tényező

A kutatók úgy vélik, hogy a drámai méretcsökkenést nem lehet kizárólag az éghajlatváltozással magyarázni, és felvetik, hogy a faj evolúcióját nagy valószínűséggel befolyásolta a hosszú távú emberi nyomás is, például a korai vadászok, akik a hibernáló medvékre vadásztak.

Ahogy az emberi populációk növekedtek, az erdőket mezőgazdasági célokra irtották ki, csökkentve ezzel a rendelkezésre álló élőhelyeket, a később bevezetett lőfegyverek pedig egyre hatékonyabbá tették a vadászatot.

A kutatócsoport felveti, hogy ezek a nyomások fokozatosan előnyben részesíthették a kisebb méretű medvéket, amelyek kevésbé kerültek konfliktusba az emberekkel. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ez továbbra is csak egy munkahipotézis, amely további bizonyítékokat igényel.

A tudósok azt is megjegyzik, hogy az ősi és a mai ibériai medvék nem feltétlenül ugyanahhoz a populációhoz tartoznak, és az étrendbeli különbségek is befolyásolhatták a testméretet. A jövőbeli, ősi DNS-t és a fosszilis csontok kémiai elemzését felhasználó tanulmányok segíthetnek ezekre a kérdésekre választ adni.

Az Ibériai-félszigeten megmaradt medvék védelme

Lenyűgöző termetükön túl az ősi barna medvék fontos ökológiai szerepet játszottak, amely ma is fennáll: a medvék segítik az ökoszisztémák szabályozását azzal, hogy elhullott állatok tetemeit fogyasztják, befolyásolják a zsákmányállatok populációit, valamint ürülékükön keresztül hatalmas mennyiségű magot terjesztenek szét, hozzájárulva ezzel az erdők regenerációjához.

A kutatók szerint annak megértése, hogy Portugália ősi óriásai hogyan fejlődtek a mai, sokkal kisebb medvékké, értékes betekintést nyújthat az Ibériai-félszigeten fennmaradt populáció megőrzésébe, mivel az modern környezeti nyomásokkal szembesül.