Az ECO beszámolója szerint a portugál kormány július 21-én, kedden hivatalosan benyújtotta Brüsszelnek a legújabb módosítási kérelmet. Úgy tűnik, hogy a változtatásokat az Európai Bizottság ösztönözte annak érdekében, hogy Portugália biztosan teljesíthesse a tervben kitűzött célokat, és elkerülhesse a megállapodás szerinti mérföldkövek elmulasztásának kockázatával járó projektekhez kapcsolódó uniós támogatások visszafizetését.

Ezt a kérelmet az Európai Bizottság online portálján is nyilvántartásba vették, amely a Helyreállítási és Reziliencia-keretnek (RRF), az EU pandémiát követő kiemelt beruházási programjának szentelt.

A beruházások átirányítása

A Helyreállítási és Reziliencia-terv elindítása óta számos felülvizsgálaton esett át, hogy tükrözze a változó végrehajtási ütemterveket, az inflációs nyomást, valamint azt a szükségességet, hogy a beruházásokat olyan projektek felé irányítsák át, amelyek nagyobb valószínűséggel valósulnak meg a program szigorú határidőin belül.

2023 májusában a legjelentősebb átalakítás Portugália számára biztosított keretösszeg 16,6 milliárd euróról 22,2 milliárd euróra történő emelése volt, amely az uniós támogatások újraszámításából, a REPowerEU kezdeményezésen keresztül biztosított kiegészítő finanszírozásból, valamint Portugália azon döntéséből eredt, hogy nagyobb mértékben igénybe veszi a keret keretében rendelkezésre álló hitelkomponenst.

A kiegészítés jelentősen megnövelte Portugália kötelezettségvállalásait is: a megállapodás szerinti reformok, mérföldkövek és beruházási célok száma 341-ről 501-re emelkedett, ami az Újjáépítési és Reziliencia-keretben részt vevő európai uniós tagállamok között az egyik legnagyobb kötelezettségvállalási csomagot jelenti.

Az ECO szerint azóta több jelentős infrastrukturális projektet is kivettek az RRP-ből, mivel aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatban, hogy azok nem készülnek el az EU finanszírozási határideje előtt. Ezek közé tartozik a lisszaboni metró vörös és lila vonalainak bővítése, az új Todos-os-Santos kórház Lisszabonban, a Pomarão vízbevezető, az Algarve-i sótalanító üzem és a Crato-gát.

A portugál kormány álláspontja szerint ezek a projektek alternatív finanszírozási források – például a „Portugal 2030” program, az állami költségvetés és az Európai Beruházási Bank (EIB) által nyújtott finanszírozás – segítségével továbbra is megvalósulnak. A projektek finanszírozási mechanizmusok közötti átcsoportosításának megkönnyítése és a kettős finanszírozás kockázatának elkerülése érdekében a vonatkozó jogszabályt már jóváhagyták.

Az Expresso beszámolója szerint Portugália az elmúlt évben felgyorsította erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a Helyreállítási és Reziliencia-keret 2026-os lezárása előtt maximálisan kihasználja az európai forrásokat. A kormány többször is kijelentette, hogy a terv felülvizsgálatának célja a beruházások megőrzése, nem pedig azok csökkentése, lehetővé téve, hogy a késedelmet szenvedő projektek más uniós vagy nemzeti finanszírozási programok keretében folytatódhassanak.

Reformprojektek

Portugália már több részletet is kapott Brüsszelből, miután sikeresen teljesítette az egymást követő reform- és beruházási mérföldköveket.

2026 májusában az ország benyújtotta kilencedik kifizetési kérelmét, amelynek értéke körülbelül 2,3 milliárd euró, miután jóváhagyták a terv előző felülvizsgálatát.

Ezen felül Portugália a technikai támogatási eszköz (TSI) keretében is részesült támogatásban, amelyen keresztül az Európai Bizottság 116 reformprojektet támogatott a közigazgatás, az egészségügy, az oktatás, a pénzügyi ismeretek, a közkiadások és a digitális átalakulás területén. A Bizottság szerint a digitalizáció továbbra is az egyik legfontosabb prioritás mind a köz-, mind a magánszektor számára.

A legújabb felülvizsgálati kérelmet most az Európai Bizottság fogja elbírálni, amelynek jóváhagyása előtt meg kell állapítania, hogy a javasolt változtatások továbbra is összhangban állnak-e a Helyreállítási és Reziliencia-keret céljaival.