Piaci megfigyelőként számomra egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy olyan szakaszba lépünk, amelyben a jó elhelyezkedés önmagában már nem garantálja az ingatlan sikerét. A helyszín természetesen továbbra is kulcsfontosságú marad, de a következő ingatlanciklus sokkal szelektívebb lesz.

A mesterséges intelligencia lehetővé teszi majd bizonyos adminisztratív feladatok automatizálását, mások termelékenységének növelését, valamint olyan szakmák kialakulását, amelyek ma gyakorlatilag még nem is léteznek. Ez azt jelenti, hogy egyes vállalatok esetleg másfajta csapatokkal fognak dolgozni, de azt is, hogy a technológiához, a mérnöki munkához, a kutatáshoz, a kreativitáshoz vagy a termékfejlesztéshez kapcsolódó ágazatok növekedhetnek. A kérdés tehát nem egyszerűen az, hogy kevesebb irodára lesz-e szükségünk. Hanem annak megértése, hogy milyen irodákra lesz szükségünk.

A vállalatok egyre inkább hatékony, technológiailag felkészült, rugalmas és jól felszerelt épületeket keresnek. Emellett olyan tereket is keresnek, amelyek segítenek a tehetségek vonzásában és megtartásában. Ha azt akarjuk, hogy a képzett szakemberek bejöjjenek az irodába együttműködni, alkotni és csapatokban dolgozni, akkor magának az épületnek is meg kell indokolnia ezt az utat.

Ez a változás egyértelmű következményekkel jár majd az ingatlanok értékelésére nézve. Egy modern, energiahatékony iroda, amely olyan területen található, ahol az emberek szívesen dolgoznak, továbbra is élvezheti az erős kereslet előnyeit. Egy elavult ingatlan, amelynek magasak az energiaköltségei, kevés a rugalmassága, és nem képes lépést tartani az új követelményekkel, elveszítheti versenyképességét, még akkor is, ha hagyományosan jó elhelyezkedésűnek számít.

Ez a különbség a minőségi ingatlanok és a másodrangú ingatlanok között az elkövetkező évek egyik legfontosabb trendje lehet.

Portugáliának itt lehetősége nyílik. Lisszabonnak és Portónak sikerült technológiai vállalatokat, szolgáltatóközpontokat, startupokat és nemzetközi leányvállalatokat vonzania. Ugyanakkor jelentős beruházásokat látunk az adatközpontok, a mesterséges intelligencia, az energia és a digitális összeköttetés területén. Ez az új gazdaság nemcsak irodák, hanem lakások, logisztika, kereskedelem, szolgáltatások és új központok iránti keresletet is generálhat.

Sines talán a legkézenfekvőbb példa erre. A régióra tervezett technológiai beruházások mélyrehatóan átalakíthatják a területet. A vállalatok és az adatközpontok azonban nem létezhetnek elszigetelten a városoktól. Szükségük van munkavállalókra, lakásokra, közlekedésre, iskolákra, éttermekre, kereskedelemre és szolgáltatásokra.

Pontosan ezen a téren kell az ingatlanágazatnak megtanulnia előre látni a dolgokat, ahelyett, hogy csupán reagálna rájuk.

Túl sokáig építettünk csak akkor, amikor már megjelent a kereslet, és csak akkor terveztük meg az infrastruktúrát, amikor a problémák már fennálltak. Az új gazdaság tempója nem lesz összeegyeztethető ezzel a működési móddal.

A mesterséges intelligencia nem csupán arról fog dönteni, mely szakmáknak lesz jövője. Befolyásolni fogja azt is, hol lesznek a legmagasabb képzettséget igénylő munkahelyek, hol fognak a vállalatok befektetni, és hol akarnak majd az emberek élni.

Az ingatlanpiacon talán éppen ez a legnagyobb átalakulás: egy ingatlan jövőbeli értéke egyre inkább attól függ majd, hogy képes-e releváns maradni egy gyorsan változó világban.