A változás már most is látható. A mesterséges intelligencia rohamosan növeli a számítástechnikai kapacitás iránti igényt; az adatközpontok olyan helyszíneket keresnek, amelyek nagy mennyiségű villamos energiaellátást tudnak garantálni; az ipar a folyamatok szén-dioxid-mentesítésére törekszik; a logisztika pedig a fokozatosan terjedő elektromos mobilitásra készül fel. Ugyanakkor a vállalatok és a befektetők egyre inkább értékelik azokat az épületeket, amelyek hatékonyabbak és kevésbé vannak kitéve az energiaköltségek ingadozásainak. Maga a Colliers is az energiabiztonságot tartja az egyik legfontosabb trendnek, amely átalakítja a vállalati ingatlanpiacot, és úgy véli, hogy azok az épületek, amelyek képesek a megújuló energiaforrások integrálására, kedvezőbb helyzetben lesznek a bérlők és a befektetők számára.

Ez az ingatlanok elhelyezkedésének definícióját is megváltoztatja. Két hasonló méretű, jó megközelíthetőségű és logisztikai infrastruktúrákhoz közeli ipari telek értéke teljesen eltérő lehet, ha csak az egyik rendelkezik az intenzív üzemeltetést támogató villamosenergia-kapacitással. Ugyanez történhet a logisztikai parkokkal, ipari egységekkel és nagy technológiai projektekkel is. Bizonyos szegmensekben a rendelkezésre álló megawattok számának ismerete kezd szinte ugyanolyan fontossá válni, mint az építhető négyzetméterek számának ismerete.

De van egy második lehetőség is, amelyet még érdekesebbnek tartok: maguk az ingatlanvagyonok is átalakíthatók energiatermelőkké és -kezelőkké.

Gondoljunk csak egy nagy logisztikai parkra. A több ezer négyzetméteres tetőfelület több ezer négyzetméternyi potenciális napelem-felületet jelent. Ha ehhez hozzáadjuk az akkumulátorokat, az intelligens energiagazdálkodási rendszereket és az elektromos járműflotta töltőállomásait, az épület már nem csupán az áruk tárolásának helyszíne. Hanem energiát is termel, tárol és kezel.

Ezt szoktam „logisztikai eszközök mint erőművek” néven emlegetni.

Ez a logika kiterjeszthető bevásárlóközpontokra, üzleti parkokra, szállodákra, üdülőhelyekre és nagy lakóépület-projektekre is. Egy olyan ingatlan, amely képes az általa fogyasztott energia jelentős részét előállítani, tárolni és intelligensen kezelni a felhasználás időpontjait, csökkentheti a működési költségeket, és vonzóbbá válhat a bérlők és a befektetők számára.

Természetesen nem szabad abba a csapdába esnünk, hogy azt higgyük, minden épület erőművé válik. Vannak korlátok a hálózat, a beruházás, az engedélyezés és a gazdasági életképesség terén. De az irány egyértelműnek tűnik: az energia és az ingatlanipar már nem független szektorok.

Portugália számára ez a konvergencia különösen releváns. Kedvező feltételekkel rendelkezünk a megújuló energia termeléséhez, és vonzzuk a beruházásokat a logisztika, az ipar, az adatközpontok és a mesterséges intelligencia területén. Ha az új projektek tervezése során előre látjuk ezeket az igényeket, az energetikai előnyt ingatlan- és gazdasági előnnyé alakíthatjuk.

Sok éven át azt kérdeztük egy fejlesztőtől, hogy hány négyzetmétert tudna építeni egy telken.

Talán eljött az ideje, hogy hozzáadjuk egy újabb kérdést:

Hány megawattot tud előállítani, tárolni vagy garantálni ugyanazon a helyen?

Az ingatlanpiacon az elkövetkező évtizedben ez a válasz az ingatlan értékének jelentős részét meghatározhatja.