„A dokumentum célja, hogy segítse az intézményeket a kisgyermekek igényeire szabott, táplálkozási szempontból megfelelő és biztonságos ételek biztosításában” – állítja az Egészségügyi Főigazgatóság (DGS).

A dokumentumot a Társadalombiztosítási Intézettel, az Oktatási, Minőségügyi és Értékelési Intézettel (EduQA) valamint a Gyermekgarancia kezdeményezéssel együttműködésben dolgozták ki, és ajánlásokat fogalmaz meg a biztosítandó és a korlátozandó élelmiszerekre, az étkezések számára és összetételére, az adagméretekre, valamint az ételek állagának a gyermek életkorához és fejlődéséhez igazodó fokozatos változtatására vonatkozóan. Emellett iránymutatásokat is tartalmaz a szoptatás folytatásának támogatására.

A legfontosabb alapelvek közé tartozik a szoptatás előmozdítása és védelme; az étrend változatossága és magas tápértékű összetétele; a megfelelő adagméretek és állagok; valamint az ultrafeldolgozott élelmiszerek, illetve a hozzáadott cukrot tartalmazó vagy magas sótartalmú termékek korlátozása.

A DGS számára az élelmiszerbiztonság is központi szerepet játszik. A higiéniai és élelmiszerbiztonsági szabályok mellett a DGS azt javasolja, hogy az ételek textúráját, állagát, alakját és méretét az egyes gyermekek fejlődési szakaszához és képességeihez igazítsák.

Az irányelvek a gyümölcsök, zöldségek, valamint a hús-, hal-, tojás- és tejtermék-csoportokba tartozó élelmiszerek napi fogyasztását, továbbá a hüvelyesek és diófélék gyakori fogyasztását javasolják, mindig a gyermek életkorának és fejlődési szintjének megfelelő formában és állagban.

Az étrend-terveknek elsőbbséget kell biztosítaniuk a tápanyagban gazdag élelmiszereknek, azaz azoknak, amelyek az energiaegységenként jelentős mennyiségű vitamint, ásványi anyagot, kiváló minőségű fehérjét és egyéb alapvető tápanyagokat biztosítanak. A DGS rámutat arra, hogy az élet első 1000 napja (a fogantatástól körülbelül két éves korig) „különösen fontos” a gyermek növekedése és fejlődése szempontjából, valamint az egész életen át tartó egészségre hatással lévő étkezési preferenciák és szokások kialakulása szempontjából is.

Az étlapoknak a „Táplálkozási kerék” modelljét kell követniük, biztosítva a különböző csoportokba tartozó élelmiszerek bevonását és az egyes csoportokon belüli változatosságot. Előnyben kell részesíteni a szezonális, helyi forrásból származó élelmiszereket, valamint a hagyományos, egészséges főzési módszereket, mint például a levesek, a pörköltek és a halpörköltek.

A dokumentum emellett irányelveket tartalmaz a vegetáriánus étrendről, az élelmiszer-allergiákról és -intoleranciákról, valamint a terápiás étrendekről, továbbá gyakorlati javaslatokat is ad az ebédek és a tízórai ételek tekintetében.

Ezen felül a DGS rávilágít az egészséges, táplálkozási szempontból megfelelő élelmiszerekhez való hozzáférés terén fennálló egyenlőtlenségekre, hangsúlyozva, hogy sok gyermek számára a napközik jelentik azt a helyet, ahol a nap nagy részét töltik és több étkezést is elfogyasztanak; ezek a környezetek befolyásolják a napi táplálékfelvételt, az étkezési preferenciák kialakulását, valamint az étkezéssel kapcsolatos készségek fejlődését.

A DGS által finanszírozott „Creche com Sabor e Saúde” (C2S) tanulmány – amelyet a DGS finanszírozott – megállapította, hogy a tápanyagilag megfelelő étrend hiányzik a napközik étkezési gyakorlatából, és az ételek összetételében egyensúlytalanság figyelhető meg: túl sok a szénhidrátban gazdag étel, és túl kevés a zöldség, a hüvelyesek, a zsíros halak és a tojás, mint elsődleges fehérjeforrás.

A DGS szerint ezek az eredmények rávilágítanak arra, hogy harmonizálni kell a gyakorlatokat, és technikai támogatást kell nyújtani az intézményeknek a táplálkozási szempontból megfelelő étrend előmozdítása érdekében.

Állítsa be a The Portugal News-t előnyben részesített hírforrásként a Google-on

GoogleHozzáadás előnyben részesített forrásként a Google-on